Testvérek!
Szia!
Amikor a 12-es szám jelentéséről van szó, fontos elmondani,
hogy ez a szám az 1-es és a 2-es számokból áll. Az 1-es szám az új kezdetekhez
és a fejlődéshez kapcsolódik. Ez a szám a növekedés, az inspiráció, a függetlenség és a
siker szimbóluma is. Az 1-es szám azt jelenti, hogy akkor fogjuk elérni a
céljainkat, ha pozitívan állunk hozzá az élethez. Ki kell zárnunk az életünkből
minden negatív gondolatot és negatív embert. Másrészt a 2-es szám a
diplomáciához, az együttműködéshez, a rugalmassághoz, az áldozatvállaláshoz és
a kettősséghez kapcsolódik. Ez a szám a bizalom és a hit szimbóluma is. A 2-es
szám arra ösztönöz minket, hogy higgyünk a misztikus erőkben, amelyek segítenek
elérni céljainkat.
A 12-es szám azt is jelenti, hogy az isteni életcélunkra és a lélekküldetésünkre kell összpontosítanunk. Ez a szám a belső bölcsességünkhöz és a belső erőnkhöz kapcsolódik. Használunk kell bölcsességünket és érzékenységünket céljaink eléréséhez.
Titkos jelentése is van, és ez egy nagyon erős szám. Magunk mögött kell hagynunk a régi szokásainkat és pozitívnak kell lennünk. Nagyon sok jó lehetőség áll előttünk, ezért optimistának kell lennünk, és hinni kell magunkban.
Még olyan sok mindent találtam erről a számról, hogy például a szerelemhez is kapcsolódik, hogy a szeretet és a fény szimbólumának is tartják és sorolhatnám még, hogy mi mindent rendeltek ehhez a számhoz, de én inkább a mai témámhoz nyúlok, a TESTVÉREKHEZ…
A sorba könnyedén beleilleszkedik és ráadásul az egyik Bátyám születésnapja is ma van, így tehát itt az ideje, hogy egy kicsit velük is foglalkozzak….
Azon gondolkodtam mikor elkezdtem erről írni, hogy az nem volt korrekt, hogy hamarabb írtam a barátokról, mint a testvéreimről, de azután rájöttem, hogy ez nálam majdnem ugyanaz….
A barátaim a választott lélektestvéreim… Míg a testvéreim a vérségi kötelékeim….
Az értelmező kéziszótárban ezt találtam: "Testvére valakinek az a személy, saját magán kívül, akivel apja vagy anyja (vagy mindkettő) közös, adoptálás vagy természetes út során."
Háááááááááááát, én már megint túl teljesítettem…. Az ikerfelemen túl, még lélekadoptáltam egy öcsikét és két bátyust… Nincs nagy családom, tehát csináltam magamnak egyet… legalább lélekben!
Az ikerfelem az egyik legjobb barátom, bár néha mind a ketten azt állapítjuk meg, hogy ha nem lennénk testvérek mi BIZTOS, hogy NEM barátkoznánk egymással… és mégis az a személy az életemben, aki majdnem mindent tud rólam, aki azért – ha én engedem – mindig ott van….
Ő volt Apuci szemefénye. Érdekes ezért sohasem haragudtam rá, mert valóban az volt, bár az is igaz, hogy nem volt más választása….
Amikor 13-14 évesek voltunk, akkor beteg lett. Ma sem tudjuk, hogy pontosan mi volt, de az apai Nagymamám belehalt a félelembe, Anyuci kicsit megkattant a félelem és a felelősség alatt, Édesapa lelke pedig valamennyire meghalt….
Nekem nem tudták elmondani, hogy mi történik körülöttünk, csak az láttam és éreztem, hogy valami NAGY BAJ van….
Egyszer elkaptam valami beszélgetésfoszlányt, nem értettem pontosan, hogy mi van, de másnap reggel mikor nem találtam az ágyában, sírva szaladtam Apuciékhoz…, de ott aludt közöttük….
Az Öcsém a találtosztályos gyerek az életemben…. A meg nem született testvérem helyett bevonzott Öcsém, a szomszéd kisfiú, aki egy CSODA! Tiszta szeretet! Élvezet minden pillanatban vele lenni!!! Mérhetetlenül bölcs, kedves, illemtudó, hisztis, elviselhetetlen, erőszakos, vicces, szerethető, tehát az ÉN TESTVÉREM!
Háááát és jöjjenek a "Bátyáim", mert, hogy egy ilyen lány nem lehet férfi kontrol nélkül…. és mivel az apait nem viseltem, hiszen azzal harcolnom kellett, ezért kreáltam magamnak bátyust és rögön kettőt, hiszen ezt sem aprózom el….
Az "első Bátyám" valójában egy 36 éve meglévő barátom., aki több alkalommal a tanárom, a főnököm is volt. Nagyon szeretem és tudom, hogy Ő is nagyon szeret engem!
Nekem Ő egy igazi kontrol, bár erre Ő most nevetve azt mondaná, hogy "Ne viccelj már kedvesem…, téged kontrolálni nehezebb mint egy egész országot irányítani!". Ugye, milyen szeretet teljes és igaz a mi kapcsolatunk….
A "második Bátyám" egy igazi link, kiszámíthatatlan, nagyszájú, kicsit szélhámos, csupaszív emberem, aki kicsilánykorom óta része az életemnek. Aki annyira beleélte magát ebbe a szerepbe, hogy majdnem tönkretette az egyetemi éveim pasizásait… Nem volt olyan egyetemi buli, ahol az érdeklődő pasikat el ne zavarta volna…. Gondolhatod, hogy például ezért is és sok más fontos kötődés mellett Édesapám is nagyon szerette Őt…
Ők az én "TESTVÉREIM". A kicsi korban elkövetett közös csínytevések, a későbbi hosszú beszélgetések, a megértés, közös titkok és álmok mind szorosabbá tették velük a kapcsolatomat.
Ők tovább mellettem lesznek, mint bárki más. Szüleink halála után testvéreink lesznek azok, akikkel mindenki másnál régebben ismerjük egymást és én már sajnos tudom, hogy ez mennyire igaz…
Ők tudják, hogy milyen is vagyok valójában - ismerik azokat a dolgaimat is, amelyeket szégyellek, amelyeket gondosan elrejtettem a világ elől, és amelyeket legszívesebben örökre elfelejtenék. Úgyhogy amikor egy barátra van szükségem, Ők mindig ott vannak, lesznek, és a hozzájuk fűződő kötelék a világon a legerősebb számomra.
Lehet, hogy vannak benne hullámvölgyek, de a vége mindig az, hogy rájövök, hogy mennyire szuper dolog az, hogy Ők vannak, mert Ők azok, akikre MINDIG számíthattam és bár nem mindig azt kaptam amit szerettem volna, de MINDIG engem óvtak, óvnak, védtek, védenek, szerettek, szeretnek a legjobb tudásuk szerint!
Ja és az Öcsém 12-én született…, mert tudod a véletlenek…
Ja, és az 5, a szerencseszámom…. 5-en vagyunk az én lélekcsaládomban ma testvérek…, de persze ez még bővülhet….
Jó testvérnek lenni! Ha van testvéred élvezd ki minden pillanatát! Ha nincs, teremts Magadnak lélektestvéreket! Megéri….